Április
17-én, szerdán este 7 órakor egy egészen különleges zenei utazásra invitálja
önöket a három, számos díjjal kitüntetett, világszerte ismert és elismert
énekesnő: Bognár Szilvia, Paár Julcsi és Szalóki Ági. Az ilyen formában még
sosem látott és hallott műsort kifejezetten az idei Pészahfesztre állították
össze, ami a szefárd zsidó zene köré épül. A dalokat pedig a kortárs magyar
irodalmi élet kiemelkedő alakja, Karafiáth Orsolya, szintén kimondottan erre az
alkalomra írt szövegei fognak össze, amiket ő maga, személyesen ad elő ezzel is
emelve az est fényét.
Jöjjenek
el, töltsünk együtt Pészah közeledtével egy felejthetetlen estét a Rumbach
Zsinagógában, ezzel az egyszeri és megismételhetetlen előadással.
A
négy művésznő – sűrű programjaik között – válaszolt Seres Flóra kérdéseire a
koncert kapcsán.
Próba közben
Ha
jól tudjuk, kifejezetten a PészahFesztre összeállított főleg szefárd dallamok
köré épül az április 17-i koncert műsora. Milyen kötődésetek van a szefárd
zenéhez, dalokhoz?
Bognár
Szilvi: A szefárd dalokra való rátalálásom épp egy, a Pészah
ünnepéhez is kötődő és a szefárdok körében igen közkedvelt, de szerintem
megunhatatlanul gyönyörű énekkel kezdődött, ez a Morenica. Nem csupán a dallam
szépsége nyűgözött le, de a szöveg is, amely Salamon könyvének néhány sorára
vezethető vissza: „Én barna vagyok, de szép (...). Ne nézzétek, hogy milyen
barna vagyok, a nap sütött le engem.” A középkor legszebb illuminált
kódexei közé tartozó Arany Haggada kéziratban is megtalálható, amely 1320 körül
készült Barcelonában.
Paár
Julcsi: Én eddig csak külső élvezője voltam a szefárd zenének,
de már nagyon korán megismerkedtem vele, gyerekkoromban is gyakran hallgattam
különböző világzenei előadókon keresztül. Énekelni ilyen formában és ezen a
nyelven most fogok először, bár a zsidó kultúra szefárd dalainak spanyol nyelvű
szövegeiből egy keveset már volt alkalmam élőben előadni korábban.
Szalóki
Ági: Nagyjából 25 évvel ezelőtt fedeztem fel Ruth Yaakov
egyik lemezét, és anno a Besh o droM együttessel repertoáron is volt az egyik
dal, ami ezen az estén is el fog hangzani. Később egy izraeli utam során
fedeztem fel Yasmin Levy, majd Noa (Achínoam Níní) énekeseket. Nagyon
különleges az, hogy egy ilyen szép, gazdag, zenei kincsű világ, gyakorlatilag
Spanyolországtól kezdve egészen Bulgárián át Görög- és Törökországig
megtalálható és fellelhető. A különböző országokon át a különböző népek
zenéivel összefonódott, és mindenhol felszedett valamit a helyi hatásokból, de
mégis nagyon karakteresen szefárd zsidó maradt. Nagyon szép megismerni ezt,
hogy melyik kultúra hogyan hatott ezekre a szép dallamokra.
Karafiáth
Orsi: A dalok bennem is élnek, a Szól a kakas már
legutóbb egy barátom temetésén is elhangzott, együtt énekeltük. De a szefárd
dallamok erejét amúgy sem kell bizonygatni. És nem kell hozzá vallásosnak
lenni, magam sem vagyok az.
Jegyvásárlás a képre kattintva
A
koncertetek Pészah ünnepe köré épül. Van-e valamilyen személyes kötődésed,
emléked ehhez az ünnephez? Szoktad-e tartani, ünnepelni?
P.J.:
Pészah ünnepét bár tartani nem szoktam, de a
kereszténység és keresztény hagyományok kapcsán már gyerekkoromban a
hittanórákon megismerkedtem ezzel az ünneppel, hiszen nagyon szerettem a
bibliai történeteket. Nagyon szeretem a hagyományokat, nagyon szeretem tartani
és ápolni is őket, és nem csak azokat, amiket gyerekkorom óta hozok magammal és
tartunk, hanem nagyon szeretek újakat megismerni, és újakat kialakítani már az
én családommal is. A Pészah ünnepéhez is ebben a szellemben állok hozzá, és
nagyon boldog vagyok, hogy idén ebben a környezetben kerülhetek még közelebb a
pészahi hagyományokhoz.
Sz.
Á.: 12 éves korom óta egy olyan család része is vagyok,
ami hagyományosan üli a nagy zsidó ünnepeket is, így azóta számos alkalommal
ünnepeltem a Pészahot, többször meghívottja voltam például a Bét Orim reform
zsidó közösség Pészah ünnepeinek is. Nagyon szeretem ezeket a szertartásokat,
szeretem végighallgatni a történeketeket, a kérdéseket, a válaszokat, és nagyon
örülök, hogy ebben is lehetett és lehet részem, és ezáltal is több vagyok. Bár
katolikus vagyok, és vallásos is, de nagyon örülök annak, hogy egy kicsit
szinte “tiszteletbeli zsidó” is lehetek, hogy a nevelőapám magával vitt ezekre
az eseményekre.
Volt
már olyan alkalom, hogy így, ebben a felállásban léptetek fel, vagy ez az első
alkalom?
B.Sz.:
Elsősorban Ágival énekeltem, de párszor már Julcsival
is voltak közös alkalmaink, ez a felállás viszont most debütál, pláne Orsival
karöltve.
Sz.Á.
Az, hogy ennyire önállóan hárman, szefárd zsidó
dalokkal lépjünk fel, ilyen még nem volt, ez most lesz először. Nagy örömmel
tapasztalom, hogy szépen szólunk együtt újra és újra, és hasonló az ízlésünk,
és szinte meg sem kell beszélnünk dolgokat, mert nagyon hasonlóan is
gondolkodunk.
P.J.:
Ágival és Szilvivel már énekeltünk együtt, méghozzá
Kiss Anna verseket Kiss Ferenc megzenésítésében, ami egy nagyon izgalmas utazás
volt, ott szoktunk össze, de ebben a felállásban még nem voltunk egy színpadon.
A kapcsolatunk viszont nagyon régre nyúlik vissza, nem is tudom mióta tart ez a
barátság: mert bátran mondhatom, hogy ez az intim közeg, ezek az érzékeny
pillanatok a színpadon, és a próbákon egy igazán mély és különleges barátságot
hoznak létre köztünk.
Karafiáth
Orsival még nem volt szerencsém találkozni, de néhány éve nagyon beleszerettem
az írásaiba, és elképesztően megörültem, amikor megtudtam, hogy ő lesz a
moderátor, kísérő a dalaink közt, mert kijelenthetem, hogy jelenleg ő a kedvenc
kortárs magyar költőm, nagyon várom, hogy ilyen formán együtt dolgozhassunk!
K.O.:
Én még nem dolgoztam velük, de mindegyiküket ismerem és szeretem a
munkásságukat. Három különleges hang, három különböző karakter, remélem, jó
negyedik leszek mellettük.
A
dalok közti kísérő, kiegészítő szövegeket te magad, kifejezetten erre az
alkalomra írod, és mondod el a közönségnek április 17-én. Mennyiben más egy
olyan alkalomra írni, ami egyszeri és élő, mint más felületekre,
helyekre?
K.O.:
Egy-egy ilyen felkérést olyan alkalomnak tekintek, ami
különleges inspirációkat adhat. Ilyenkor általában olyan témák, gondolkodási
irányok, hangulatok, momentumok vetődnek fel, amik amúgy egyáltalán nem, vagy
csak periférikusan kerültek a látókörömbe. Ezekben pedig lehetőséget látok
arra, hogy szélesítsem a látókörömet és a saját világomhoz megkeressem a
kapcsolódásokat. Szeretek együttműködni, mert számomra a másik művész, vagy egy
teljesen más területről érkező gondolkodó, vagy civil új levegőt hoz a terembe.
De mindig úgy írok ilyenkor, hogy azt később fel tudjam használni készülő
munkáimba. Olyan is volt már, hogy egy-egy alkalmi anyag tíz évvel később
talált helyet egy nagyobb munkámban.
Van
valamilyen üzeneted a közönség számára, akik eljönnek majd április 17-én?
B.Sz.:
Aki eljön, az egy egészen különleges utazáson vehet
részt, egy egészen különleges kultúrában, az egészen biztos, hogy ez egy
zeneileg nagyon sokszínű műsornak ígérkezik.
P.J.:
Szerintem nagyon különleges pillanatok azok, amikor
nem a mindenki által képviselt, jól bevált anyagokat, dalokat hallják a nézők,
hanem egy olyan egyszeri és megismételhetetlen pillanatnak lehetnek részesei,
ahova mindenki hozza önmagát külön-külön, és ez ott élőben, a színpadon
találkozik és áll össze egy egésszé a zenén keresztül.
K.O.:
Minden közös élmény ünnep és a hagyományok segítenek abban, hogy ezeket a
pillanatokat megélhessük. Amikor összegyűlünk, és együtt létrehozunk valamit,
egymást ünnepeljük: alkotóként és befogadóként egyaránt.
Április
17. szerda, 19:00 óra
Bognár
Szilvia, Paár Julcsi és Szalóki Ági szefárd koncertje a Rumbach Zsinagógában
Közreműködik:
Karafiáth Orsolya, valamint Födő
Sándor (ütőhangszerek, billentyűs hangszerek), Kovács Zoltán (bőgő) és Mester
Dániel (szaxofon), Csókás Zsolt (gitár). Hangszerelés:
Kovács Zoltán.
