A bori rézbányákban

A BORI RÉZBÁNYÁKBAN

A munkaszolgálat minősített esete volt, Fritz Todt javaslata nyomán, az Organisation Todt által szervezett munkahadsereg, amely Magyarországról is mintegy 3000 embert, később további 3200-at sárga csillagos zsidókat és fehér karszalaggal a kikeresztelkedetteket vitt el dolgozni a szerbiai Bor környékén, a vad hegyekben lévő rézbányákba (1943. február), amelyeknek a német hadsereg számára stratégiai jelentősége volt. A magyar zsidók Borba vezénylése ellen tiltakozásul mondott le nagybaczoni Nagy Vilmos hadügyminiszter (1943, július 2.). Egy későbbi csoportban vitték el Borba a költő Radnóti Miklóst is (1944. május-június). A bori kényszermunkásokat a német hadsereg balkáni visszavonulásakor németországi munkatáborokba telepítették át (1944. szeptember), útközben az egyik csoportból a bácskai Cservenka községnél az SS mintegy ezer főt belelőtt egy téglagyári gödörbe (1944. október 7-8.). Radnótit a Dunántúlon át Hegyeshalom felé vezető úton, Győr mellett (Abda) fegyveres magyar kísérői egy árokparton lőtték le, 21 társával együtt (1944. november 9.)